U14 lány, Szitakötők – óriásit küzdöttünk

Nemzeti Serdülő lány bajnokság, Első forduló Kaposvár

Dunaújvárosi Szitakötők – Pécsi VSK „C” 17-97 (7-30, 8-24,0-25,2-16)

Gyakorló DSE – Dunaújvárosi Szitakötők 110 – 4 (27-0, 37-0, 16-2, 29-2)

Megkezdtük menetelésünket immár az eggyel magasabb korosztályban. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, ráadásul a csapatból is sok volt a hiányzó. Ennek fényében indultunk neki az előttünk álló megmérettetésnek.

Az, hogy mi lett az eredmény, azt gondolom, teljesen lényegtelen. Aki tudja , hogy hogyan állt össze a csapat, és hogy mennyit tudtak edzeni együtt a lányok, azok ugyanazon a véleményen lehetnek mint én. Annyi volt a lényeg, hogy meg tudjuk oldani azokat a helyzeteket, szituációkat, amiket edzésen olyan sokat gyakoroltunk, és jó volt látni a lányoknál ezeket a megoldásokat. Bár úgy vélem, ezek még nem tudatos mozdulatok, hanem inkább tudat alatti mozdulatokról beszélhetünk. Voltak hullámvölgyek a mérkőzések alatt, olykor nagyon szépen ment a „szekér”. Külön öröm volt látni Boros Petrát és Cserkuti Jázmint, akiknek ez volt az első mérkőzésük. Kicsit izgultak, de úgy gondolom, nagyon szépen vették az akadályokat és jól beilleszkedtek a csapatba.

A mérkőzésekről sokat szerintem felesleges is beszélni, az eredmény visszatükröz mindent, hogy mennyi mindent kell még gyakorolnunk. Az első mérkőzés előtt megbeszéltük, hogy próbáljuk meg 100 ponton belül tartani ellenfelünket, és mint az eredmény mutatja, sikerült is. Csak azok, akik ott voltak tudhatják mennyi erőfeszítésükbe került ez a lányoknak. Ezért is említettem, hogy az eredmény nem lényeges.

Második mérkőzésen csak a védekezésre koncentráltunk. Sokkal gyorsabb, erősebb, magasabb lányok voltak az ellenfél csapatában, ráadásul a 4. negyedre két játékosunk meg is sérült, így 5 lánnyal kellett befejeznünk a játékot. Mindenkin látszottak a fáradtság jelei, páran már csak „vonszolták” magukat. A 4. negyedben történt időkérésnél jött a számomra legjobb párbeszéd a nap folyamán Vivi és Jade között. Én annyit mondtam nekik, „Öten maradtunk, tudom, hogy fáradtak vagytok, de be kell fejeznünk a meccset”. Ekkor Vivi és Jáde adott egymásnak ököl pacsit : „megcsináljuk”!  Annyira büszke voltam a lányokra, hogy így sikerült végigküzdeni mind a két mérkőzést.

Láttuk a hibáinkat, min kell még javítanunk, miket kell még gyakorolnunk, de azt hiszem, emelt fővel jöttünk haza Kaposvárról.

Mindenki büszke lehet a lányokra!

Hajrá Sárkányok, hajrá Szitakötők!

You must be logged in to post a comment Login