U16 lány – Nincs ok panaszra!

Fejér megyei Női bajnokság 2018.12.14.

Dunaújvárosi Vadmacskák – DUE DSE Fakéz 42 – 85 (4-21, 14-20, 12-21, 12-23)

Pontszerzők: Kovács Adél: 26/9 p, Hutterer Hella: 10p, Kósa Zsófia: 4p, Török Elvira: 2p, Gálfi Ramóna: -, Kriston Júlia: -, Posch Nikoletta: -, Szilágyi Ágnes: -, Varjú Noémi: -,

Pest megyei Kadett bajnokság 2018.12.15

Szentendrei KSE – Dunaújvárosi Vadkutyák 62 – 48 (21-19, 18-12, 14-11, 9-6)

Pontszerzők: Hutterer Hella: 26p, Kovács Adél: 8p, Szilágyi Ágnes: 8p, Gálfi Ramóna: 6p, Posch Nikoletta: -, Kriston Júlia: -, Török Elvira: -, Varjú Noémi: -, Gulyás Blanka: -,

Két fordulót is játszottunk a hétvége folyamán. Első mérkőzésünket a városi rivális csapat ellen a Fejér megyei bajnokságban, rá következő nap pedig a Pest megyei bajnokságban mérettek meg a lányok.

Igazából mindkét mérkőzést szerettük volna abszolválni, de amelyik a fontosabb lett volna, az a Szombati U16-os meccs.

De menjünk szépen sorjában…

A felnőtt bajnokságban fizikálisan nem igazán tudjuk még felvenni a versenyt a többiekkel. Amiben viszont előnyünk van az az, hogy gyorsabbak vagyunk ellenfeleinknél. Erre próbáltunk törekedni a mérkőzésen. A Dunaújvárosi csapatról tudtuk, hogy zónázni fognak, mert 1-1 elleni küzdelemben „lábbal” nem tudták volna felvenni a harcot velünk. Gyakoroljuk is ellene a támadást, és már szépen látszódnak azok a taktikai elemek, amiket edzésen tanulunk. Szépen forgatjuk a labdát, vannak befutásaink, sikerül a súlypontáthelyezést is megoldanunk, amiből jó dobó helyzeteink vannak. Ami nem igazán megy, hogy gyors labdafelhozatallal támadjuk a rendezetlen zónájukat. De úgy érzem, nem lehetünk telhetetlenek.  Rengeteg dobásunk volt kintről, ami jó, mert azt jelenti, hogy sikerült tiszta dobóhelyzeteket kialakítanunk. Ezekből a helyzetekből most Kovács Adélnak „szakadt ki a zsák”, aki nagyszerűen célzott távolról. Három hárompontost is elsüllyesztett ellenfelünk hálójában. Ha megtanulja azt, hogy beleállásnál a bal lábával ne lépjen előre, akkor dobhatott volna akár 5-6 hármast is. De sebaj, így sem volt rossz! A védekezésünk is alakul.

Ahogy már írtam, fizikálisan nem tudjuk még felvenni a harcot és rendre betoltak minket palánk alá, de ezen is dolgozunk tovább. Összességében jó meccset láttunk az apróbb hibák ellenére, és meg voltam elégedve a csapattal.

Szépen küzdött mindenki!

Szombaton Szentendrére látogattunk. Az eredmények tükrében, egy szintet képviselnek velünk, ezért a győzelem volt a kitűzött cél számunkra.

Szépen csordogált a mérkőzés egészen a második negyed közepéig. Felváltva estek a kosarak mindkét oldalon. Nálunk Hellát nem igazán tudták megállítani, sok faultot ütöttek rajta. Ez jó, mert így könnyű büntetőkhöz juthattunk. Igen ám, de ahhoz jó százalékkal kellene értékesíteni is, ami ma sajnos nem ment.

A második negyed közepén a Szentendre védekezést váltott és átállt „zónára”. Azért is raktam idézőjelesen, mert szerintem ez nem az volt. Én soha nem fogok ezzel a védekezési formával egyetérteni. Ugyanis nem klasszikus zóna volt, hanem öt játékost beraktak szó szerint a paint-be (festékbe). Még csak ki sem léptek onnan, és mindezt azért tették, hogy ne lehessen betörni. Ezáltal megvoltak a kinti dobóhelyzeteink, viszont ami Adélnak tegnap bejött, itt ma sajnos nem. De nem csak neki szinte senki nem tudott betalálni kintről.

Amikor sikeres lepattanó után gyorsindításból rendezetlen védelem ellen tudtunk játszani akkor jöttek is a ziccerek, és ezekkel tartottuk magunkat. Próbáltunk agresszívan védekezni ez meg is látszott, mert Hella a negyedik negyed második percében ki is pontozódott. Mellette Raminak és Nikinek is már 4 faultja volt. Kriston Júliának a térde roppant meg, így nehéz helyzetben találtuk magunkat. Ennek ellenére a pályán lévő lányok egy percre sem adták fel, és gőzerővel küzdöttek végig.

Ha az eredményre nézünk kosárlabdában szerintem nem nagy a 14 pontos különbség, ha egy picit jobban célzunk a vonalról, vagy kintről hárommal több kosár beesik, akkor mi lettünk volna a győztesek. Sajnos ez így alakult, nem volt szerencsénk, de van még visszavágási lehetőségünk hazai pályán.

Az egész hétvégére tekintve, úgy érzem nincs okunk a panaszra, szépen fejlődünk, a játékban már láthatók azok az elemek, amiket gyakorlunk. Építkezünk ugyanúgy tovább!

Pénteken nehéz meccs vár ránk, de bízunk a tisztes helytállásban.

Hajrá Vadmacskák, hajrá Vadkutyák!

Drab Attila

edző